2011. április 23., szombat

Ez a HÚSVÉT : Bíró András

Ez a húsvét olyan ünnep,
fák, virágok megzsendülnek,
mintha húznák-vonnák őket,
oly sebesen, gyorsan nőnek.

Ez a húsvét olyan ünnep,
fiatalok megszédülnek,
összebújnak, sugdolóznak,
szavakból szép jövőt fonnak.

Ez a húsvét olyan ünnep,
Szelek, vizek megperdülnek,
Hol a napfény, hol a zápor
Nyes nagyobb részt a határból.

Ez a húsvét olyan ünnep,
Sírás és bánat, elülnek.
Minden örül, hogy létezhet,
Hogy nagy lélegzetet vehet.

Ez a húsvét olyan ünnep,
Bocsánata van a bűnnek
Fönt a hegen az a Kereszt
Új élet útjára ereszt.

A tél szennyét mind lemosva
Készülődünk a holnapra,
A pünkösdre, szép pünkösdre,
Lángos csodák jövésére.

Szirmos jövőnk féltve, óva
Készülődünk még nagyobbra,
El nem érhető csodára:
Örökös harmóniára.

2011. április 22., péntek

A név kötelez

Mivel elég sokat szenvedtem a nevem miatt, egyre jobban megszerettem ezeket a madárkákat.Először csak gyűjtöttem mindent ami kapcsolatos volt, utána kezdtem készíteni is őket.
     Legújabb madárkám unoka báttyuskámnak készült, és mivel valami haszna ia kellett, hogy legyen szemüvegtokra hímeztem.
     Bemutatom Ubult ő egy kedves vidám fickó.Remélem mosolyt csal majd az arcokra.



DIA MŰHELYE

Én innen szoktam rendelni : http://www.facebook.com/l/775458ynYZBEv660QKaqSnsF2oA/www.stoklasa.hu/

jó tanácsokat mindég is szerettem és Diától folyamatosan kapom

A húsvét eredete

A húsvét eredete

  • Nők Lapja Cafe
  • 2010. 03. 15.
A kereszténység második legnagyobb ünnepe úgynevezett mozgó ünnep, azaz a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnapon ünnepeljük.
Húsvétkor ér véget az egykor olyan szigorúan betartott negyvennapos nagyböjt, ekkor emlékezünk meg Jézus Krisztus kínhaláláról, és ünnepeljük a természet tavaszi újjáéledését.

Jézus feltámadását mindenhol megünneplik a keresztények, a történet szerint nagypénteken keresztre feszítették a Megváltót, családja zsidó szokás szerint eltemette egy barlangban, amelyet az Olajfák hegyén a domboldalba ástak. A sír bejáratát a hagyomány szerint nehéz kővel zárták le. Lévén másnap szombat volt, a tízparancsolat szerint a pihenés napja következett. Jézus családja és tanítványai vasárnap tértek vissza a sírhoz, és meglepődve látták: üres a sír. Egy angyal állt ott, és ő mondta: Jézus feltámadt.




A Biblia szerint Jézust a zsidó pészah első napján tartóztatták le. Az utolsó vacsorán Jézus és a tanítványai a pészah előestéjén szokásos széderestet ünnepelték, megtörve az élesztő nélkül sütött kenyeret (maceszt), és megitták az előírt több pohár bort.

Sok nyelven ma is így nevezik a húsvétot: Paste (román), Påske (norvég), Paszcha (görög, orosz), Páscoa (portugál), Pascua (spanyol), Pasqua (olasz), Paque (francia), Påsk (svéd).

Több európai nyelven a teuton (norsze) Őstra istennő ünnepének nevéből ered a húsvét elnevezése: Oster (német), Easter (angol).

Az istennőt szimbolizálta a tojás és a nyuszi, ez utóbbit Németországban kezdték el húsvéti szimbólumként használni az 1800-as években, és onnan terjedt el a világon.




A húsvét legismertebb szimbóluma a tojás, a termékenységet, az új életet jelenti. Általában színesen kerül az ünnepi asztalra, piros vagy hímes tojást már az ősi Babilonban is készítettek.

Magyarországon a húsvéti asztal elképzelhetetlen húsvéti sonka nélkül. A tojások mellett a főtt sonka tormával, friss tavaszi zöldségekkel, frissen sült sós kaláccsal mennyei eledel, különösen azoknak, akik szigorúan tartották az ünnepet megelőző negyvennapos böjtöt. A húsvéti sonka úgy a legfinomabb, ha a főzés előtti este hideg vízbe áztatjuk, másnap pedig finom puhára főzzük.
Címkék: húsvét, Biblia

HÚSVÉT

A húsvét története.




A Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását ünneplik mindenhol a templomokban. A történet szerint két nappal előtte, pénteken, feszítették keresztre őt a római katonák, azzal gyanusították, hogy forradalmat indíthatott volna a tanitásaival és hogy ő akart lenni a király. Ezért csúfságból tövis koronát tettek a fejére, kezét, lábát odaszegezték a kereszthez és a feje fölé odatűztek egy papirt, amin ez állt: I.N.R.I. - Iesus Nazarensis, Rex Iudeae. Magyarul: Názáreti Jézus, Judea királya. Szegény, meg is halt néhány órán belül, a családja eltemette, zsidó szokás szerint egy barlangot ásva a domboldalba az Olajfák Hegyén és egy nagy, nehéz kővel takarták be a sírt. Lévén, hogy másnap szombat volt és olyankor a tizparancsolat szerint pihenni kell, a családja és a tanitványai csak vasárnap mentek ki megint a sírhoz. De mit találtak ott...!? Üres volt a gödör! Egy angyal állt mellette és azt mondta a gyászolóknak: "Nincs már itt, mert feltámadt!"
Gondolom észrevetted már, hogy a dátum évről évre változik. Akkor valyon hogyan tudják, mikor kell ünnepelni? Pedig ezt te magad is kiszámolhatod úgy, hogy megfigyeled mikor van az első telihold március 21 után és akkor az utánna következő első vasárnap lesz a Húsvét. Azért tudják, hogy akkor volt, mert a biblia szerint az ekkor ünnepelt zsidó Peszach első napján tartóztatták le Jézust. Az úgynevezett Utolsó Vacsora alkalmával (ismered-e a híres festményt?) Jézus és a tanitványai a Peszach előestéjén szokásos Széder estet ünnepelték meg, megtörve az élesztő nélkül sütött kenyeret (maceszt) és megitták az előírt több pohár bort. Nagyon sok nyelven ma is úgy hívják a húsvétot, hogy Paszcha(görög, orosz), Pascua(spanyol), Páscoa(portugál), Pasqua(olasz), Paque(francia), Pĺsk(svéd), Pĺske(norvég), Paste(román).
Több európai nyelven a teuton (norsze) Őstra istennő ünnepének a neve ragadt a húsvétra: Oster(német), Easter(angol). Az istennőt szimbolizálta a tojás és a nyuszi, ez utóbbit Németországban kezdték el újra húsvéti szimbólumként használni az 1800-as években és onnan terjedt el ma már a világon mindenhol.
De a világ minden táján ünnepelnek valamilyen tavaszi ünnepet a nem keresztények is. Mióta a világ világ, az emberek örvendeztek és megünnepelték a tavaszt, a természet felújulását. A leguniverzálisabb szimbólum a tojás, mivel az a termékenységet, új életet juttatja eszünkbe. Gyakori ötlet a tojások színezése, a "piros", vagy "hímes" tojás, már az ősi Babilonban is csinálták. Később az egyiptomi templomokat is kidíszitették velük tavasszal. Ma a legmesteribben díszitett tojásokat az ukránok készítik. Itt van erre egy szép példa:

A liliom is ősi pogány szimbólum, a termékenység jele, szintúgy a gyertyák, amik az ilyenkor rakott nagy tüzekre emlékeztetnek.




Egyéb magyar húsvéti oldalak.